Az U City Guides internetes utazási kalauz rangsort készített a világ kávéházairól. A mértékadónak számító nemzetközi útmutató az élre a budapesti New York Cafét sorolta, amely így maga mögé utasított olyan történelmi helyeket, mint a velencei Caffe Florian, a bécsi Café Central, a prágai Café Imperial vagy a párizsi Café de la Paix.

Az összeállítás Európa-centrikusnak tűnik, mivel a kiválasztott top 10-ben nyolc európai, s csupán két tengerentúli kávéház szerepel, az egyik Brazíliában, a másik Argentínában. Igaz, gasztrotörténeti tény, hogy a kávékultúrának az arab országokból (Jemen, Szíria, Egyiptom) való elterjedése után Európában nyíltak az első kávéházak. A források a törökországi Isztambul nevét említik először, ott már az 1550-es években hódoltak a nyilvános kávézásnak, majd később, az 1620-as évektől Velencében is népszerűek lettek a fekete ital élvezetének közösségi helyei. A kávékultúra valódi európai diadalmenetét viszont az jelentette, amikor a 18-ik századtól kezdve, aztán főleg a 19-ik században egyre fényesebb kávépaloták épültek Bécsben, Párizsban, Rómában, Prágában és Budapesten.

New York kávéház

A külső és belső megjelenésben a pompát és eleganciát sugalló kávéházak közül az U City Guides szakértői a legszebbnek a magyar főváros legendás művészeti és irodalmi emlékhelyét, a New York Kávéházat találták. Az amerikai biztosítótársaság, a New York Life Insurance Company korlátlan pénzügyi keretéből 1894-ben felépült négyemeletes, eklektikus New York-palota kávézóját eredetileg a jól menő, tehetős vendégkörnek szánták, mégis a pesti bohémek, írók és művészek találkozóhelye lett. A legkülönfélébb vendégek fordultak meg itt, ahogy azt a századfordulón emlegették: egy király-egy cigány. Belső márványdíszítése, szobrai, freskói, csillárai, tükrei, csavart oszlopai ma is mindenkit elkápráztatnak. Ady Endre, Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes és a magyar kultúra számos nagyságának neves találkozó- és alkotóhelye 2001 óta az olasz Boscolo szállodalánc tulajdoni körébe tartozik, és több éves szünet, illetve felújítás után 2006-ban nyitott meg régi pompájában.

A toplista második helyére érdemesnek talált kávéházért Velencéig kell utazni. A Caffe Florian terasza és ablakai a világ legszebb szalonjának tartott Szent Márk térre nyílnak. A felejthetetlen látványért még a közel tízeurós kávét is megéri kortyolgatni. Az építészeti remekművekként emelkedő paloták szomszédságában található 18. századi kávéház élő múzeumnak számít. Nem csoda, hisz a fennmaradtak közül a legrégebben, 1720. december 29-ike óta tart folyamatosan nyitva. Leghíresebb vendégei között Carlo Goldonit, Goethe-t, Lord Byront, Marcel Proustot, Charles Dickenst és Casanovát emlegetik. A nagy szoknyavadászt nem véletlenül vonzotta a Florian, ugyanis az ő idejében az egyetlen kávéház volt, melyet nők is látogathattak.

A harmadik legszebb kávézó is igen közel áll szívünkhöz. Bár mostanában előbb a benzinpénzt kell valahogy összespórolnunk egy ottani kávéhoz. Ez a bécsi Café Central. Hogy a kávéházak ma is nagyon előkelő helyet foglalnak el az osztrák társasági életben,azt aligha kell bizonygatni. Ezt fejezi ki az elismerés is, amellyel a „bécsi kávéházi kultúrát” 2011 októbere óta a nemzeti szellemi kulturális örökség részének tekinti az UNESCO. A klasszikus kávéházi eleganciát, a különleges historikus hangulatot őrzik a Central márványasztalai, ahol például egykor az emigráns „sakkiskola” legnevesebb törzsvendégei, Lev Trockij és Lenin múlatták az időt,s tologatták a bábukat, még csak a sakktáblán. Úgy tűnik, a csokiöntettel készülő híres bécsi kávé és a hozzá kínált sütemények túléltek mindenféle világmegváltó értékrendet. Itt a régi bevált ízek mellett ráérősen lapozgatják az újságokat a napjaink híreire éhes bécsiek.

Az első ötben kapott helyet még a párizsi Café de la Paix. Valójában a francia fővárost igazságtalan is lenne kihagyni az élvonalból, hiszen kávéházi kultusza messze földön híres. Az 1892-ben nyitott, III. Napóleon stílusában épült Café de la Paix asztalainál olyan neves vendégek üldögéltek, mint a zeneszerző Csajkovszkij és Massenet, és a világirodalom remekírói, Zola s Maupassant. A párizsi Operaház közelében 2002-től felújítva várja a francia főváros szerelmeseit. A toplista második ötös mezőnyében Portugália és Olaszország mellett helyet kaptak a nagy kávétermelő Brazília, illetve Argentína kávéházai is. A sorrend: Portó - Café Majestic, Rió de Janeiro – Cafeitaria Colombo, Nápoly – Café Gambrinus, Buenos Aires – Café Tortoni és Róma – Café Greco.

• < Előző
• Következő >